VADNA

Önkormányzati határozatok - 2017.

Agócs Béla miskolci lakos, a Magyar Agrár,- Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara Megyei Elnöksége, helyi földbizottsági feladatkörében meghozott állásfoglalása ellen benyújtott kifogásának elbírálására.

határozat szám: 31/2017 (02.14.)

hatályos

Vadna Község Önkormányzatának Képviselő-testülete megtárgyalta Agócs Béla a Magyar Agrár,- Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara Megyei Elnöksége, helyi földbizottsági feladatkörében meghozott, BOR01-04000-7/2016. szám alatt kelt állásfoglalása ellen benyújtott kifogását, és az alábbi határozatot hozta:
Agócs Béla, 3516 Miskolc Hordó u.2.sz. alatti lakos kifogását, a Magyar Agrár,- Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara Megyei Elnöksége, helyi földbizottsági feladatkörében meghozott, BOR01-04000-7/2016 szám alatt kelt állásfoglalása ellen, elutasítja.
A Képviselő-testület határozata ellen a kifogás előterjesztője a kézhezvételtől számított 30 napon belül a Miskolci Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz (3525 Miskolc, Dózsa Gy. út 4. sz.) címzett, azonban a Szuhakállói Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzőjénél (3731 Szuhakálló, Kossuth u.7.) benyújtandó keresettel fordulhat.
Indokolás
Agócs Béla – 3516 Miskolc Hordó u.2.sz. alatti lakos – vevő, 2016. szeptember 9-én adásvételi szerződést kötött a Vadna 038/6 helyrajzi számú szántó művelési ágú termőföld 1824/32827 tulajdoni hányadára, Szabon Mihályné eladóval.
A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvényben foglalt hirdetményes eljárás során, Jakab András Dávid kazincbarcikai lakos, a törvényen alapuló elővásárlási jogának a gyakorlásáról nyilatkozott, 2016. október 24. napján.
A Magyar Agár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara Megyei Elnöksége (a továbbiakban: Kamara) - mint helyi földbizottságként eljáró szerv – BOR01-04000-7/2016. számon kiadott állásfoglalása szerint Jakab András Dávid elővásárlásra jogosult esetében támogatja a föld tulajdonjogának átruházásáról szóló szerződés jóváhagyását, Agócs Béla esetében nem.
A Magyar Agár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara Megyei Elnöksége állásfoglalásában „ a Földforgalmi törvény 24. §. (2) bekezdés szerinti értékelése során arra a következtetésre jutott, hogy a szerződés alkalmas a törvény céljainak, rendelkezéseinek megkerülésére. A megyei elnökség a Vadna 038/6 hrsz-ú ingatlan vonatkozásában az adásvételt a szerződés szerinti vevővel Agócs Béla miskolci lakossal nem támogatja. A megyei elnökség az állásfoglalás kialakításakor figyelemmel volt a jogszabályban megállapított elővásárlási rangsorra. A megyei elnökség az adásvételt az érvényes elfogadó jognyilatkozatot benyújtó Jakab András Dávid kazincbarcikai lakossal, családi gazdálkodóval támogatja, aki az elővásárlási rangsorban megelőzi a szerződés szerinti vevőt.”
Az elővásárlásra jogosult Jakab András Dávid esetében, a Magyar Agár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara Megyei Elnöksége támogatja a föld tulajdonjogának átruházásról szóló szerződés jóváhagyását azzal az indokkal, hogy: „A mezőgazdaságban a közepes méretű agrárüzemek elterjedjenek, valamint a kis gazdaságok stabil működése és további fejlődésük biztosított legyen.”
Agócs Béla 2017. február 9-i érkezéssel kifogást nyújtott be, a Magyar Agrár,- Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara Megyei Elnöksége helyi földbizottsági feladatkörében meghozott BOR01-04000-7/2016. számon kelt állásfoglalásával szemben, Vadna község Önkormányzatának Képviselő-testülete felé.
Agócs Béla kifogását határidőben nyújtotta be. Kifogását arra alapozva nyújtotta be, hogy a Vadna 038/6. helyrajzi számúm közös tulajdonban álló föld esetében, a tulajdonostárs tulajdoni hányadának harmadik személy javára történő eladása esetében a Földforgalmi tv. 18.§ (1) bekezdés b)-e) pontjában, valamint a (2) bekezdésben meghatározott földműveseket - az elővásárlásra jogosultak sorrendjében - megelőzi a földműves tulajdonostárs.
A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel (Földforgalmi törvény) összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény (a továbbiakban: Átmeneti törvény.) 13.§ (3) bekezdése szerint, az adás-vételi szerződésben rögzíteni kell azt is, hogy a vevő elővásárlásra jogosult-e. E jogosultság fennállása esetén meg kell jelölni a szerződésben azt is, hogy a jogosultság mely törvényen, és az ott meghatározott sorrend mely ranghelyén áll fenn. A szerződésen alapuló elővásárlási jog esetén ennek tényét kell rögzíteni az adás-vételi szerződésben.
A 2016. szeptember 9-én kelt adásvételi szerződés 6. pontjában a jelen kifogást benyújtó vevő, büntetőjogi felelőssége tudatában a következő nyilatkozatot tette:
„Vevő kijelenti, hogy az elővásárlási rangsorban a földforgalmi tv. 18.§ (19 bek. e) pontja szerint olyan földműves, akinek a mg-i üzemközpontja, több, mint 3 év óta olyan településen van, amelynek közigazgatási határa az adásvétel tárgyát képező föld fekvése szerinti település közigazgatási határától közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 20 km távolságra van”
Vevő az adásvételi szerződésben az elővásárlásra jogosultság jogcímeként nem a tulajdonostársi pozícióját jelölte meg. Az adásvételi szerződés egyetlen rendelkezése sem utal arra, nem tartalmazza, hogy osztatlan közös tulajdonban lévő termőföldben a vevő tulajdoni hányaddal rendelkezik és ebbéli minőségében kívánja tulajdonostársa tulajdoni hányadát adásvétel keretei között megszerezni.
A kifogást elbírálása során a képviselő-testület részéről nem állapítható meg, hogy a Magyar Agrár,- Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara Megyei Elnöksége helyi földbizottsági feladatkörében meghozott BOR01-04000-7/2016. számon kelt állásfoglalását a Földforgalmi törvény 23-25.§-aiban foglaltak megsértésével adta volna ki.
A határozat a hivatkozott jogszabályhelyeken alapszik.
A Képviselő-testület hatáskörét és illetékességét a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény 103/A. §-ának (1), (2) bekezdése határozza meg.
A Képviselő-testület a bírósági keresetindítás lehetőségéről a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 22.§ (2) bekezdése és a 330.§ (2) bekezdése alapján adott tájékoztatást.

felelős: jegyző
határidő: értelemszerűen

---