kitüntetéés:Díszpolgár
adományozás éve:2010
foglalkozás:képviselő
életút:1994-2010
Szabon Mihály

SZABON MIHÁLY ÖNÉLETRAJZA
Szabon Mihály 1932. szeptember 25-én született Vadnán, gazdálkodó család második gyermekeként. Szüleinek segítve ismerkedett meg a paraszti élettel; az állatok és a föld szeretete egész életében elkísérte. A négy elemi iskolát helyben végezte, Göőz Pál tanár úr keze alatt. Az évek folyamán tőle megtanulta a betűvetés mellett a becsületet, a haza szeretetét és az idősek tiszteletét is. A gimnáziumot Kassa városában, keresztapja óvó kezei alatt kezdte. Az első tanulmányi év után a világháború viharai miatt édesapja hazahívta, és a miskolci Lévai János Középiskolában érettségizett 1952-ben. Az ötvenes évek nehéz időszakát az egész család megérezte. Apját börtönbe zárták, őt nem engedték továbbtanulni. A bátyjával segédmunkásként dolgoztak a herbolyai bányavasútnál. Munkájukkal támaszt jelentettek a családban édesanyjuknak és kisöccsüknek. A nehéz műszakok mellett folytatták a gazdálkodást, földművelést, állattartást. 1953-1955 között katonai szolgálatát töltötte, szakaszvezetőként szerelt le. Ezután a politikai enyhülés lehetővé tette, hogy a Magyar Állami Vasutaknál helyezkedjen el. Felettesei elismerve munkáját hamarosan vasúttiszti iskolába küldték továbbtanulni. Ennek elvégzése után 30 évig dolgozott a Szuhakállói Vasútállomáson forgalmi szolgálattevőként. 1991-ben nyugállományba vonult. 1957-ben megnősült, felesége Szabon Klára. Két gyermekük született: Mihály és Klárika. 2007-ben megadta számukra a jó Isten, hogy egymás kezét fogva ünnepelhették meg az ötvenedik házassági évfordulójukat.
1994-ben a lakóhelyén, Vadnán önkormányzati képviselőnek választották. Ezt a tisztséget több cikluson keresztül egészen 2010-ig betöltötte. Alpolgármesterként 12 éven keresztül segítette az aktuális polgármester munkáját. Képviselői időszaka alatt kezdeményezője és segítője volt a falufejlesztésnek. Egyháztagként, presbiterként, majd az egyház gondnokaként segítette a református egyházközséget, odafigyelve a családokra, a hitéletre, a Temető-kertre.
A helyi polgárőrségnek is éveken keresztül aktív tagja volt, így is téve települése és annak lakossága biztonságérzetének javításáért.
Egész életét szeretett falujában töltötte, együtt öregedve meg annak történelmével.