A weboldal gyengénlátók számára is élvezhető verziója
 

A község története a legrégebbi időktől.

Vadna Borsod megyében, a kies Sajó völgyében fekszik. Innen nyílik a regényes szépségű Bán-völgye. A falun keresztül vezet a Putnok – Rozsnyó, Miskolci nagy országút. Határa északról Sajókaza és Galgóc, Keletről Sajóivánka, délről Nagybarca, nyugatról Dubicsány és Velezd községek.

Határaihoz tartozik az un. Hosszúrévi-puszta a Sajó parton, ahol kőhíd vezet át, amely a korábbi időkben a közlekedést egész Felső-Magyarországgal és az alfölddel összekötötte.


A falu területe már az ősidőkben is alkalmas volt emberi megtelepedésre, erről az itt talált leletek tesznek tanúbizonyságot.

-1938-ban egy gyönyörűen csiszolt kőbaltát találtak, gombázás közben. A Vadnát átszelő műút építésekor őskori sírra bukkantak. A csontváz mellett kisméretű agyagedények voltak, ezeket körömtől eredő díszítések ékesítették. A leletek korát 4500 évesre becsülik. Nagyon értékes kelta eredetű urnára, fegyverdarabokra és ruhát díszítő makkokra találtak a temetőben.- (A leletek a miskolci Hermann Ottó Múzeumba kerültek.)

Neve a szláv eredetű Wodu-wodno vizes szóból származik. -Rá is szolgált a nevére hiszen két élő folyóvize van: Sajó-folyó, Bán-patak, több forrása, Bakó-kút, Koszla-forrás, valamint több tava köztük a Vadna Park Üdülőközpont-. Az idők folyamán nem sok változáson ment keresztül. Az első ismert Wodna után Wadna, vagy Vadna alakban írják és a mai neve már a XVI. század közepén kialakult. Keletkezésének idejét pontosan nem tudjuk, de a korai Árpád korra tehetjük. A községről az első hivatalos említést 1237-ben teszik Bors ispán végrendeletében, majd a Váradi regestrumban. Eredetileg két helységből állottt, az egyiket Tótvadnának (Thouthewdna) hívták. Vadna két községe, amelyeket a Bán-patak választott el egymástól, később alsó- és Felsővadna elnevezést kapta.

Az Árpád-házi királyok idejében a falu már mint hídvámos, tehát szélesebb körben ismert helyként szerepel. A tatárjárás viszontagságai a települést is érintik. A monda szerint az emberek az un. Kántorpincékben rejtőzködtek el.

-Ma már az omladékai sem látszanak.-

a következő századokban a békés fejlődés és gyarapodás jellemzi a falut. Ennek a folyamatát zavarják meg a cseh husziták garázdálkodásai.

A magyar királyság nem képes megakadályozni, hogy Jan Griska és alvezérei Felső-Magyarországon garázdálkodjanak.

Komorowszki Péter és Walgatha lovagok elfoglalják Galgócot és Vadnát, ahol kővárat építenek. Ebből a rablófészekből fosztogatták a környező vidéket.

Uralmuknak Mátyás király katonái vetettek véget, akik az ostrom során felégették, lerombolták az erődítményt.

A nagy király halála után az országot ismét pártviszályok szabdalták szét. A meggyengült királyság könnyű prédája lett a hatalmas török birodalomnak.

1554-ben az ellenség kezére került Fülek vára, s az itteni basa is adót követelt a borsodi falvaktól. De mivel ezek a budai pasának már adófizetői voltak nem ismerték el a füleki bég uraságát. Ezért ez sorra felégette és kirabolta őket. Harmincöt falut pusztítottak el. Közöttük volt Vadna is. Nem csak a község vált a lángok martalékává, hanem a templom is. A legborzasztóbb csapás az volt, ha valahol tatárok vonultak végig. 1566-ban ezzel is meg kellett ismerkedni a megyének. A tatár sereg a nyugati részen kezdte meg a rombolást, majd Mohin keresztül, Sajószentpéteren át a Gömör megye felé vette útját. Az átvonulás helyén elpusztult falvak között volt az újból felépült Vadna is. 1577-ben Préposztváry Zsigmond főkapitány Vadnánál érte utól és kaszabolta le a Ferhát bég fosztogató seregét.

A török hódítás pusztítását követő újjáépítést gátolták a Habsburg beolvasztási törekvések. Ez ellen bontotta ki zászlaját II. Rákóczi Ferenc. A szabadságharc eseményei elkerülték a falut. Nincsenek róla adatok, hogy a vadnai lakosok közül részt vett volna valaki a küzdelmekben. De mivel a község ebben az időben a Rákóczi uralomhoz tartozott és a fejedelem célkitűzései megmozgatták a nemzetet, feltételezhető, hogy a falu lakói közül is akadtak olyan hősök, akik szabadságuknak karddal akartak érvényt szerezni. A következő évtizedek nyugalmasabbak voltak a falu életében. Írásos dokumentumok nem jegyeztek fel nagyobb horderejű eseményt. A község élt, fejlődött, s az ország életében beállt változások a falut sem kerülték el.

1831-ben Vadnán is pusztított a kolerajárvány, húsz fő halt meg a betegségben.

Az 1848-49-es szabadságharcból sem maradt fenn adat, hogy beállt volna valaki Kossuth seregébe. Fennmaradt viszont a megye jegyzőkönyvében egy határozat, 1848. mindszenthó 19-ről, mely parancsba adja, hogy többek között a kazai járásból -Vadna ehhez a járáshoz tartozott- századokat szervezzenek, a Galliciából betört ellenség feltartóztatására.

A század második felében a községet bekapcsolták a vasúti közlekedésbe új iskolát építettek és a templom is elnyerte mai formáját.

Az iskola hajdan a mai tanítói lakás keleti szobájában volt. Földes termében levert karókon nyugodtak a padok. A hatalmas mestergerendákra szögezett léceken függtek a kabátok. A mostani több tantermet befogadó iskola 1884-ben épült. Kelet-nyugat felől két-két ablak van rajta. A két oldali világítás előnytelen volt, ezt megszüntették. 1945-ig református iskola volt. Egytanítós 1948-ig bár a tankötelesek száma 80-90 között változott. 1948-58-ig két tanítós, 58-ban három tanítós. Az első nagy világégés nem kerülte el Vadnát sem. A háborúban a falu 85 katonája harcolt, hősi halált halt 18 fő, hadirokkant lett 7 ember.

Emléküket -együtt a II. világháborús elesettekkel-márványtábla őrzi a református templomban.

Hősiességükért két embert avattak vitézzé:

Kolozs Jánost és Szűcs Istvánt.

A háborús viharok elmúltával az élet vissza zökkent a megszokott kerékvágásba.

A falu közigazgatását a bírói hivatal intézte, a rendre a csendőrség vigyázott.

A jelenlegi épület 1922-ban épült, Varga Gábor bíró, hivatali ideje alatt. Kertjében emlékmű állt. Egy kőoszlop, rajta az ország zászlaja és „Vesszen Trianon” felirat. - az 1920-as évek végén építette Gál András helybeli lakos.

A község év nélküli középkori pecsétjén: „Földből kinövő két fa között hátsó lábain ágaskodó unicornis – egyszarvú állat - , fölötte egy csillag” látható. Körben a következő felírás


„SIGILLUM POSSESSIONE VADNA”



1930-as években a falu korábbi összeolvadása ellenére mezőgazdaságilag megtartotta különállását. A határ a Bán-patak volt. A jobb parti részt Alsóvadnának, a másik oldalt Felsővadnanának nevezték. Mind két falurész külön legelővel, földdel bírt, és saját pásztort alkalmazott.

1363 katasztrális hold szántón gabonaféléket, burgonyát, zöldséget termesztettek a helybeliek.

Lisztet a vadnai malomban őröltek

A régmúlt időkre nyúlik vissza története. Az Árpád-korban már említik, hogy a helyiségben malom működik. XIX. század közepén Fábián István újította fel az üzemet és egészen 1952-ig a család tulajdonában maradt. A húszas években turbina hajtására is felhasználták a vizet, és villanyáramot termelt. Ezzel az árammal működött a kendertörő, illetve világítottak a faluban.

Nem csak a munka jellemezte az emberek mindennapjait. A kapcsolattartás, a szórakozás is része volt az életüknek. Nyári estéken kiültek a kapu elé a lócára, ilyen szinte minden ház előtt volt, beszélgetni. Vasárnap délelőtt a templomba mentek, délután a lányok gyakran végigmentek az utcán karöltve, utánuk a fiúk, zenéltek és énekeltek. Vadnán is volt fonóház.

A falunak két italmérése volt. - A század elején még állt a Sajó hídja mellett (ahol valamikor a vámhíd volt) Wintter Sámuel kocsmája, amit huzatossága miatt „Hidegszél kocsmának”neveztek. A csárdához sok mende-monda fűződik. Az átutazó vendégekre gyakran törtek rá rablók, akik kifosztották őket, s jó, ha ép bőrrel megúszták a vendégeskedést.-


Minden évben megrendezték a szüreti felvonulást, a tanító pedig minden Karácsonyra és Húsvétra színdarabot tanított be a gyerekeknek.

A falu kulturális intézményei közül a Református Énekkar érdemel említést. Csak férfiakból állt. Főleg egyházi énekeket adtak elő, de repertoárjukban szerepeltek népszerű kórusművek, népdalok és magyar nóták is. Jártak közszereplésre, más községekbe és a bányához. Sok elismerést kaptak.

Karnagy: Göőz Pál tanító úr.

Az énekkar évente egy alkalommal bált szervezett, de táncos mulatságok követték a szüreti felvonulást és műsorokat is. Főleg csárdást táncoltak, de ismerték az akkor divatos táncokat is. A szülők általában az édesanya, elkísérték a lányokat a mulatságokba. Nem nézték jó szemmel, ha egy lánynak nem volt kísérője.


Az emberek ruháinak nagy része maguk termelte és szőtte kenderből készült. „Gazdag ember volt már az, aki gyolcs inget viselt!” Nyáron mezítláb dolgoztak, vagy fából vájt cipőt hordtak. Ing és fehér bő gatya egészítette ki az öltözetet. Az utóbbit madzaggal kötötték meg, vagy ahogy nevezték korcolták. - A legény többek között arról volt híres, hogy tudta megkötni a gatyamadzagot.- A ruha előtt kötényt, surcot viseltek. A nők fehér vászon ruhába, idősebbek feketébe és köténybe dolgoztak, kitaposott cipőt hordtak.

A templomi ünneplő viselet a férfiaknál: fekete priccses nagrág, keményszárú csizma, fekete zakó, fehér ing nyakkendő nélkül, kék surc, kalap. Télen nagykabáttal és kucsmával egészült ki a ruházat.

Nőknél: a fehér vásznat kékre festették, Színes kendőt, cipész által készített roggyant szárú csizmát, vagy csattos cipőt hordtak. Jellemző volt még a különböző színű szoknya, hozzá fehér, vagy fekete kötött harisnya, színes ing és kötény. Télen bundát esetleg vállkendőt terítettek magukra.


A II. világháború is sok könnyet, bánatot hozott a falu lakóinak. A katonaköteles férfiakat kivitték a frontra, közülük tizennégyen meghaltak, főleg a Don melletti ütközetben. -Emléküket 1990-től fekete márványtábla őrzi a református templomban.- Sokan fogságba kerültek, de szerencsére valamennyien visszatértek.

Vadnán utóvéd harcok folytak, melyet a lakosok a pincékbe vészelték át. 1944. december 14-én foglalták el az oroszok a falut, a németektől.


Az elmúlt évtizedekben sokat változott, fejlődött a település. Új falurészek épültek és folyamatosan gyarapodik a lakosság szám.

Szilárd burkolatot kaptak az utak és a járdák, vezetékes ivóvíz, gáz, telefon kapcsolat megépülésével összkomfortossá vált a település.

Pezsgő kulturális élet folyik napjainkban is. Színházi estéken, szabadtéri rendezvényeken, Folklórfesztiválokon van alkalom az együttlétre, kikapcsolódásra. Rendszeresen megrendezésre kerül a Vadnai Várnapok Falunapok is, ahol a szórakozás mellett emlékezünk múltunkra.

Vadna község jelenlegi lakói sokat tesznek a település fejlődéséért, tisztaságáért, virágosításáért. Emlékhelyek, emlékművek építésével biztosítják a folytonosságot és a kapcsolatot a régi idők és napjaink között.

Nyitott szívvel, barátsággal, büszkeséggel várják és fogadják a hozzánk érkező vendégeket!


Hazádnak rendületlenül, légy híve óh magyar!”


Vay Ábrahámné - Ibrányi Anna XVIII. sz. Bárius család Damassa 1243



Őrsur nemes

Bors-nemzetség

Miskolc-nemzetség (1128)

|

Mykoov fia Miklós

|

Miskolc-nemzetség

Rátoldok ↓- nemzetsége (1312-1322)

∕ ∕

Kazai Kakasok Gyulafiak Lórántffyak Putnokiak Pásztóiak

Rákóczi család

Bécsi kamara (1711)



Dőry Radvánszky Molnár Máriássy Márton

család





XX. sz. vadnai közép- és kisbirtokosok



A Vadnay család


A család után kutatva-, Nagy Iván a Magyar nemesi családok c. 12 kötete munkájában – annyit találtam a Vadnayakról, hogy Borsod megyei család, nevét Vadna községről vette: Címere, a paizs kék udvarában zöld téren lovas magyar vitéz.


ADATOK VADNÁRÓL


1546. 20 PORTA, 20 ZSELLÉR, 2 BÍRÓ. A Pásztói urak birtoka.

1554. 11 porta.

1588. 8 porta, bíró: Pálcza Ambrus. Több nemes jobbágyai lakják.

1598. hódolt, 44 ház.


Az 1787-es, első magyarországi népszámlálás adatai: ház, porta: 75, család: 89, teljes lakosság: 454.

A felnőtt férfi lakosság foglalkozás szerinti megoszlása:

pap 1,

nemes 54,

tisztviselő: nincs,

polgár és mesterember: 1,

paraszt: 33,

paraszt és polgárőr: 30,

zsellér: 42,

katona itthon: nincs,

egyéb: 18,

Összesen: 179.


1836. A lakosság létszáma: református – 596 fő

római katolikus -38 fő

evangélikus – 16 fő

izraelita - 30 fő


1848. A szavazati joggal rendelkező lakosság: 63 fő

50 ingatlan birtok

4 jövedelem

2 értelmiség

7 régibb jogon nyert képesség.


1898-ban: lakosság 521 fő. 1338 kat. hold mezőgazdasági terület.


1913-ban 30ipari munkanélkülit tartottak számon.

1939-es adatok: A község 131 házból áll.

Lakosainak száma: 627 fő

A határ 1363 kat. hold területű.

Kereskedése 6, italmérése 2, iparosa 5 van.



 
 

 
2017 Október
< SzeptNov >
HKSzeCsPSzoV
      1
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
3031     
 
 
Aktuális

 

 

 
 
Látogatók: 73063