A weboldal gyengénlátók számára is élvezhető verziója
 

Vár története

V. László uralkodása alatt egyre nagyobb hatalomra tettek szert a cseh huszita vezérek. Sokféle ellentétes érdek ütközött össze a gyönge kezű László korában, s a hatalmas kényurak olyan várakat emeltek, melyekből akár hadseregekkel is dacolhattak. A felső megyékben ezekből a sasfészkekből vad csapatok rabolták végig az országot.

A kényurak közül akkoriban Komoróczi Péter és Walgatha volt a legveszedelmesebb. Gazdag birtokaikról eleinte titkon, majd egyre nyíltabban törtek zsákmányolásra. Egyik legjelentősebb rablófészkük a Vadna felett emelkedő 357 méter magas Várhegyen, 1457-ben emelt kővár volt, melyet sáncokkal, árkokkal erősítettek meg. S vele szemben Galgóc erődítménye a Sajó túlpartján. „ Hunyadi Mátyás királlyá választása utáni napok egyikén ünnepélyt tartottak Vadna várában, boltozatos, tág teremben. A puszta, meszelt falak elárulták a terem mennyire új még. Középen terebélyes boglyakemence állt. A falak mentén oszlopok emelkedtek, melyek az ékbe futó boltozatokat tartották, gótikus gerincei pajzsba végződtek. A terem faragásokkal gazdagon díszített ajtaján át folyosóra érkezünk, melyet zöldre festett gömbölyű faoszlopok támasztottak. Alant tágas, teli istállók. A kapu közelében őrök, fölötte őrtorony. Az ablakokból fenséges látvány bontakozott ki a meredek bércekre.”/Jósika Miklós: A csehek Magyarországon c. könyvéből /
Ide gyűjtötték a rabolt kincseket, innen kalózkodtak az ország minden része felé.

Komoróczi középtermetű volt. Korabeli leírások szerint vaskosnak látszott, bő öltözetet viselt, szándékosan leplezve arányos tagjait. Fejét fekete bársony süveg fedte, eltakarva szabályos arcvonásait. Alóla tömött, rőt haj göndörödött ki. Állát sűrű veres szakáll borította, fölötte római metszésű orra, s egyik eleven zöldesszürke szeme látszott. A másik szemét, melyet csatában vesztett el, fekete kendővel kötött át. Bőre sötétbarna, hangja mély és dörgő. Arcából hideg gúny és kegyetlenség áradt.”
A két rabló nagy egyetértésben fosztogatott. A Vadnán keresztül vezető út fontos kereskedelmi kapcsolatot jelentett a Gömöri kereskedők és az Alföld között. A Várhegyen álló kővárból jól belátták az őrszemek az utat, s észrevéve a gömöri szekereket, indult a rablócsapat a rajtaütésre. Mátyás királynak első dolga volt a cseheket kifüstölni. Parancsára Rozgonyi Sebestyén és Héderváry László egri püspök sereggel támadta meg 1458-ban a vadnai várat.
Rozgonyi 200 főből álló haddal indult az erőd ellen. Miskolcon 200 marhát adott 40 hajcsárnak öltözött katonája elé. Míg ezek az állatokat terelgették, ő a sereg másik részével az erdő takarta oldalon haladt. A várhegy ormán figyelő őr, hamar észrevette a porfelhőt, s jelentette a vezérnek. Komoróczi 50 lovast vezényelt ki Bélián alvezér vezetésével az állatok felhajtására. A körülzárt katona hajcsárok erős küzdelmet vívtak a támadókkal, mígnem a másik oldalról is felhangzott a csatazaj. Mire a várból jelt adtak a visszavonulásra, késő volt. Az alvezér megpróbálta összeszedni az erdőben szétszórt embereit, de Rozgonyi csapatai körülfogták, és lekaszabolták a rablók seregét. Béliánt egy kiálló sziklára akasztották. Az ostrom nagy erőkkel indult meg a vár ellen, az ökrös szekereken hozott ostromlétrákkal. Az elkeseredett küzdelemben végül a támadók kerekedtek felül. A vár elesett és földig lerombolták. Komoróczi megmaradt embereivel Galgóc felé menekült, de a királyi seregek elfoglalták ezt a várat is, s Walgathát rabláncra fűzve vitték Budára.
A hellyel kapcsolatban a mai napig több legenda is él. Ezek egyike szerint a temérdek rablott kincs még mindig ott található a hegy gyomrában elásva. Még erősebben tartja magát az alagútrendszerről szóló hiedelem. Erre utal a következő leírás is: „...a vadnai várban nyomát veszti a menekülőknek, hisz a vízárral torlaszolt és rejtett bejáraton át, a titkos alagúton Galgócban teremnek...” Komorócziék még egyszer tanyát vertek Galgóc romjai között, és a fosztogatások folytatódtak. 1459-ben a királyi seregek tovább űzték őket, és Komoróczi Péter a déli végeken, a török harcokban fejezte be kalandos életét.
Mielőtt Hunyadi Mátyás elindult a gömöri urakhoz „a híres kapálásra”, megállt Vadnán és megtekintette a vár maradványait.
2007-ben a község lakossága emlékhelyet alakított ki az egykoron állt Vár területén. Az érdeklődők, idelátogatók – követve az irányjelző táblákat – gyönyörű környezetben pihenhetik ki a túra fáradalmait. Leülve az emlékműnél felidézhetik a harcos múltat.

 
 

 
2017 December
< NovJan >
HKSzeCsPSzoV
    123
45678910
11121314151617
18192021222324
25262728293031
 
 
Aktuális

 

 

 
 
Látogatók: 73063